A várandós anya génjei is befolyásolják az donorpetesejtből fejlődő babát
A partnerek gyakran nehezen birkóznak meg a meddőséggel és a mesterséges megtermékenyítés gondolatának szükségességével. Ezeknek a pároknak gondot okoz az a tudat is, hogy így nem befolyásolhatják utódaik genetikai „felszerelését”. A legújabb kutatások szerint azonban a baba génjeit igenis befolyásolja a méh, amelyben fejlődik.
A spanyolországi Valenciában található Meddőségi Intézetben, a Stanford Egyetemmel együttműködésben végzett kutatás kimutatta, hogy a kismama, aki kilenc hónapig csecsemőt hord a méhében, hatással van rá.
Tudományos vizsgálatok szerint a méhben az embriót körülvevő folyadék aktiválhat vagy deaktiválhat egyes géneket. A méh sejtjei által termelt folyadék táplálja az embriót, és olyan mikrokörnyezetet teremt, amelyben az első érintkezés az anya méhnyálkahártyája és az embrió között a (fészkelés fázisában) történik. A tudósok úgy vélik, hogy a folyadékban lévő anyagok (endometrium szekréció) genetikai információkat továbbíthatnak az anyától az embrióba, és így az anya genetikai kódja közvetlenül befolyásolhatja az embriót vagy az embrió DNS -ének szerkezetét.
A női méhnyálkahártyában mikroRNS molekulák találhatók, amelyek megváltoztathatják a fejlődő magzat genetikai információit. A mikroRNS -ek a ribonukleinsav egyetlen szálai, amelyek részt vesznek a génexpresszióban – a folyamatban, amelynek során a génben tárolt információ valódi sejtstruktúrává vagy funkcióvá alakul. A tudósok szerint a méhnyálkahártyába kiválasztott RNS -molekulák képesek „átprogramozni” a megtermékenyített donorpetesejt génjeit.
Ugyanakkor felfedezték az intercelluláris mikro-molekuláris kommunikáció mechanizmusát, amellyel az embrió be tudja fogadni a méhnyálkahártya által termelt gént (Hsa-MIR-30d). Ez a gén képes volt olyan változásokat végrehajtani az embrióban, amelyek fontosak a genetikai információk átírásához, valamint az embrió jobb megtapadási képességéhez. Ily módon az anya képes „magához ölelni gyermekét“ már élete kezdeti stádiumában.
„A kutatás eredményei rámutatnak a genetikai információk fontos cseréjére a méh és az embrió között. Ez a megállapítás várható volt, mert az anya és a donorpetesejtből született gyermek között bizonyos fizikai hasonlóságokat figyeltek meg, amelyeket eddig a véletlennek tulajdonítottak.“- mondta dr. Felipe Vilella a kutatás eredményeihez .