Terhesség és életkor

A termékeny kor vagy a termékeny időszak fontos időintervallum egy nő életében. Mai életmódunk gyakran azzal jár, hogy a terhesség a korábbiakhoz képest idősebb korba tolódik. Éppen ezért egyre gyakrabban teszünk fel magunknak olyan kérdéseket, mint például: Mikor van a legjobb időpont a gyermekvállalásra? Mikor kezd csökkenni a termékenységem? Hogyan tudhatom meg, hogy ki vagyok-e téve a korai menopauza kockázatának? Cikkünkben megpróbálunk választ adni ezekre és más kérdésekre is.

Mi a termékeny kor egy nőnél

Ez az az időszak egy nő életében, amikor képes természetes úton gyermeket fogantatni. Akkor kezdődik, amikor a nő rendszeres menstruációt tapasztal. Ezt a mérföldkövet követően mondhatjuk, hogy egy nő életének termékeny, vagy reproduktív időszakában van. Hacsak nincs egyéb egészségügyi problémája, havonta egyszer rendszeresen menstruál. Ebben az időszakban a nő termékeny, és általában képes természetes úton megfoganni, kihordani és világra hozni egy egészséges gyermeket. Ez a képesség a kor előrehaladtával természetesen csökken. A termékeny vagy gyermekvállalási időszak a nő életében akkor ér véget, amikor belép a menopauzába, vagyis a klimaxba.

Hogyan változik a termékenység az élet során

Gondolkodott már azon, hogy miért beszélnek annyival többet a nők életkoráról, mint a férfiakéról, amikor a gyermekvállalásról van szó? A gyermekvállalás kezdetén a petesejt és a spermium összeolvad. Ez a két nemi sejt természetesen nagyon különbözik egymástól, de az egyik fontos különbség az, hogy mikor alakulnak ki a szervezetünkben. Minden nő már eleve meghatározott számú tüszővel születik a petefészkében (körülbelül 1-2 millió). A pubertáskortól kezdve, amikor a nő elkezd menstruálni, minden hónapban fokozatosan egy tüszőben beérik a petesejt, és kiszabadul a petefészekből, hogy megtermékenyítésre kerülhessen sor.

Ez azt jelenti, hogy az éretlen tüszők, vagyis a potenciális petesejtek a születéstől kezdve a petefészekben várakoznak, amíg a nő úgy nem dönt, hogy teherbe esik. Mint testünk minden sejtje, ezek a „leendő petesejtek” is ki vannak téve különböző hatásoknak, amelyek mutációkat okozhatnak bennük, vagy más módon károsíthatják őket. És minél tovább várakoznak a petefészekben, annál valószínűbb, hogy valamilyen módon károsodnak. Ez jelentkezhet fogamzóképtelenségben, korai spontán vetélések formájában, koraszülésben vagy a magzat genetikai hibáiban.

A „leendő petesejtek” képzeletbeli öregedése mellett a két petefészekben lévő petesejtek száma is feltartóztathatatlanul csökken a kor előrehaladtával. 30 és 32 éves kor között a termékenység fokozatosan csökkenni kezd, 35-37 éves kor után sokkal gyorsabban csökken, 45 éves korára pedig a csökkenés olyan mértékű, hogy a természetes úton történő fogamzóképesség valóban minimális.

Mikor van a „legjobb időpont“ a gyermekvállalásra?

A szakértők szerint a nők termékenysége 20 és 30 éves kor között éri el a csúcspontját, ezért ebben az időszakban a legkönnyebb teherbe esni. 35 éves kor után a termékenység sokkal jelentősebben csökken, ugyanakkor a korral együtt más komplikációk kockázata is nő (terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, preeklampszia, koraszülés, alacsony születési súly, kromoszóma-rendellenességek (pl. Down-szindróma), császármetszés szükségessége a szüléskor stb.)

A férfiak termékenységének csúcspontja egyaránt 20 és 30 éves kor között van. A legtöbb férfinál naponta több millió új spermium termelődik, de ahogy a férfi öregszik, úgy csökken a mozgékonyságuk és a minőségük is, a legmarkánsabban 40 éves kor után. Természetesen minden férfi esetében a korhatár egyéni és szorosan összefügg az életmódjával.

A családalapításról való döntéskor azonban nemcsak a termékenységünkre kell gondolnunk, hanem az anyagi vagy pszichológiai felkészültségünkre is. Ezért a családalapitás ideális életkora mindannyiunk számára más és más, és nem szabad elfelejtenünk, hogy minden szempontból értékeljük a helyzetet.

Hogyan ellenőrizhető a termékeny időszak?

Az utóbbi években egyre több nő halasztja későbbi időszakra a terhességet, és ezért is sokkal nagyobb valószínűséggel találkoznak problémákkal a fogamzási kísérletek során. Ma már különböző vizsgálatok állnak a nők rendelkezésére, amelyek segíthetnek tisztázni a konkrét okokat, vagy megnyugtathatják őket, hogy minden rendben van.

Az egyik lehetőség az AMH (anti-Müllerian hormon) szintjének vizsgálata a vérben. Az eredmény képet ad arról, hogy jelenleg hány működőképes tüsző van a petefészkekben. Az alacsony szint a meddőség egyik oka lehet, és egyes nőknél a korai menopauza kockázatának meghatározásában is segít. Az AMH szintet egy standard vérvételből lehet medtudni.

A vérvétellel az orvos egyénileg más fontos hormonok vagy vitaminok szintjét is meg tudja határozni, például a TSH-szintet, az androgének, a vit. D, stb. A leletek alapján orvosa elmagyarázza, hogy mit jelentenek az értékek, és hogyan befolyásolhatja ez Önt most, vagy a jövőben. A petefészkek ultrahangvizsgálata az érő tüsző jelenlétét vagy hiányát mutatja meg, s egyben a méhnyálkahártyát is értékeli. Ezek a vizsgálatok rutinszerűek, nem okoznak fájdalmat, hasonlóak a nőgyógyásznál végzett megelőző szűrésekkel.

Mikor ér véget egy nő termékeny kora és mikor jön el a menopauza?

A menopauza az a természetes időszak a nő életében, amely a termékeny időszak végét jelzi. A legtöbb nőnél 45 és 55 éves kor között következik be. Fokozatosan csökken a női nemi hormonokat termelő petefészkek működése. Mindez főként a ciklus szabálytalanságán, fokozatosan a menstruáció megszűnésén mutatkozik meg. A nő által érzett változások, amelyek a közelgő menopauza előjelei, fokozatosan, 3-5 év alatt következnek be, nem egyik napról a másikra. A menopauza kezdetének ideje, maga a menopauza időtartama, valamint a nők által tapasztalt tünetek és azok intenzitása egyéni. Az utolsó menstruáció 40 és 60 éves kor között, átlagosan 51 éves korban jelentkezik. Ha a menstruáció 40 éves kor előtt megszűnik, korai menopauzáról beszélünk.